Erdő

*Deniel jelenik meg az erdő közepén, a kardja is a kezében van.*
-Na gyakoroljunk egy kicsit! *Mondja mosolyogva saját magának, a kardja körül tűz jelenik meg és elkezd enyhén villogni. Teljes erőből belevágja a kardot a fába, és az egész szétrobban. Pár szilánk belefúródik és eléggé vérzik is, de nem törődik vele, folytatja, ezt megcsinálja minden elemmel. Nem elégedett, ezért még erősebben próbálkozik. Most még nagyobb a robbanás, végre elégedett a hatással, most egy másik technikát kezd el gyakorolni. Méghozzá a vérvonal képességét. A szülei azt mondták, hogy ha apránként próbálkozik, megtanulhatja teljesen uralni. Eddig nem próbálkozott, de most megpróbálja. Először csak a kezébe engedi a démont, nem tudja megfékezni, ezért azonnal leállítja a technikát. Ötödik próbálkozásra sikerül a kezét uralni, így sokkal erősebb. Beleüt egy fába, ami teljesen szétrobban, jobban mint az előbb, a másik támadásnál. Tovább próbálkozik, egyre jobban megy neki, aztán egy idő után egyrészt a sok vérveszteség miatt, másrészt a sok energia felhasználása miatt összeesik és muszáj egy kicsit pihennie. 5 percig ül a földön a fának dőlve, utána gyakorol tovább. Nagy a haladás, most megpróbálja egyszerre két testrészén is, de nem sikerül és mivel sok energiát használt fel ehhez, megint összeesik. Azonnal felpattan, pedig nagyon fáradt és sok vért vesztett. Megpróbál egy kis energiát nyerni a démontól, ami benne van, sikerül is, így folytatni tudja a gyakorlást. Több órája csinálja már, nagyon jól halad, egyre több az eltűnt fa és a szilánk a testében. Nem érdekli, nem áll le amíg nem tudja a teste nagy részét uralni és közben kihasználni a démon erejét.*

-Én sem tudom*Mondja*
-Au revoir*Köszön el majd viszonozza a csókot*
~Mindig ilyenkor kell eltűnnie*Gondolja majd köszönésképp int Yurinak majd ő is eltűnik*

Szia bocsáss meg Clementina de rohannom kell*elindul felkapja a cuccait*

*Mosolyog, majd sóhajt*Feláll, és leteszi Clem-et a székre*
-Én is megyek*Mondja, meghajol Clem előtt, ad egy csókot a kezére és Yuri-ra pillant*
-Ezt nem tudom megmondani*Mondja , Clem gondolataira értve*
-Szép, amit csináltál, örülni fog neki*Mondja egy mosollyal*
-Sziasztok*Köszön el, ad egy csókot, Clem-nek, és a csók közepén ismételten eltűnik*

-Ilyen gyönyörű virágot vétek lenne elégetni*Mondja mosolyogva s elveszi Joshuától a rózsát s eltünteti a tűzgömböt*
~Miért nem megy utána*Gondolja*
-Neked is további szép napot*Mondja*
-Au revoir*Köszön el majd a rózsát nézi s ad egy puszit Joshua arcára*

-Igen, tudom.*Mondja mosolyogva*
-Én is távozom*Mondja, majd sóhajt*
-További kellemes napot*Mondja, majd elindul*
-Sziasztok*Köszön el ,majd elhagyja az erdőt

*Deniel után akar menni de nem mer*
Deniel?*halkan mondja*

-O dehogynem*Mondja, mosolyogva*
-Ügyes vagy Sayuki*Mondja,majd amikor a lány hasra vágódik elmosolyodik*
-Ha eddig, nem lett komolyabb bajod, most már tuti nem lesz*Mondja, mosolyogva, majd Clem hátát kezdi el cirógatni. Egy szál vörös rózsa jelenik meg másik kezében, amit a lány elé tesz*
-A tied, ha nem kell elégetem*Mondja, és egy tűzgömb jelenik meg a rózsa mellet*

*Felkel és köszönés nélkül elindul a szobájába, valószínűleg eszébe jutott valami, mert csak akkor szokott így elrohanni.*

-Majd meglátjuk csak ne bízd el nagyon magad*Mondja mosolyogva Joshuának*
-Szia*Köszön Denielnek majd Yurira pillant s sóhajt*
-Mindkettőből*Mondja Sayukinak*
~Azért annyira nem volt jó*Gondolja s fejét Joshua mellkasára hajtja s Sayukit figyeli míg gyakorol*

-Clem, most a sántításomból, vagy a kötözésből jöttél rá?*Kérdezi, mosolyogva,majd megnyújtózik.*
-Jé, Deniel nem erőszakoltak meg?*Kérdez, kissé gúnyosan, majd sóhajt*
-Jó volt a tegnap*Mondja mosolyogva. Kinyújtja a kezét és megjelenik a térgörbített fekete körpenge*
~Ha többet gyakorlok, biztosan nem kerül, majd ennyi energiámba*Gondolja,majd eldobja a pengét. Az égben van, hogy ne tegyen kárt több fában ezzel. 5 perc múlva visszajön. Sayuki „elkapja”, és eltünteti*
~Igen*Gondolja, majd sóhajt. Felemeli kezét, és eldob, még 3 körpengét. Körbevesz egy fát vele,majd oda biceg. Hozzáér, és 3 métert hátra vágódik. Hasra érkezik és elneveti magát*
~Ez nagy volt*Gondolja,majd feláll, kissé nehezen, de feláll. Int, és a körpengék eltűnnek*
-No, mizu veletek?*Kérdezi, és visszabiceg*

-Hát vasból egy*izzik a keze*
-Na nézzük*sikerült kicsit*
-Ez az*Denielt meglátja*
<hopsz nem szólhatom el magam>*gondolja*

-Engem nem lehet megcsikizni*Mondja, mosolyogva, majd amikor Sayuki megjön rámosolyog*
-Szia*Köszön egy mosollyal, majd Clem-re pillant*
-Mi lesz ebből Yuri?*Kérdezi, majd Yurit figyeli, még mindig mosolyogva*
-Jééé itt van az elrabolt lélek*Mondja mosolyogva*
-Yuri nagyon aggódott miattad*Mondja, úgy, hogy Deniel is meghallja*

*Mikor elfogták, elejtette a kardját, amit a szüleitől kapott, nagyon megrémül, mert ez a kard teljesen eredeti és lehetetlen eltörni. Azonnal lemegy, hogy megkeresse, szerencsére nem sokára meg is találja. Felkapja és félbevág egy fát.*
~Francba, már megint nem tudtam semmit csinálni.~ *Gondoljam majd meglátja a többieket.*
-Sziasztok!*Köszön és elsétál egy kicsit távolabb, eltünteti a kardját és nekidől egy fának, ami még ép maradt.*

-Lehet igazad van*Mondja mosolyogva miután Joshua abbahagyja a csikizését*
-Nem ér mert én most nem csikizhetlek*Mondja mosolyogva*
-Szia*Mondja*
-Ha mindenki nincs is jól de mi igen*Mondja*
-De ahogy nézem Sayuki neked fáj a lábad*Mondja*

*Megérkezi,majd oda biceg a többiekhez*
-Sziasztok, remélem mindenki jól van*Mondja, mosolyogva, majd rááll a bal lábára, és a jobbat pihenteti*
-Yuri, neked az alagsorban kellene lenned, a többiekkel*Mondja egy mosollyal*

értem*elszomorodik, nyilat vesz elő eltöri és megint próbálja megcsinálni*

-Hát, nincs beleszólásod*Mondja, mosolyogva*
-Nem vagyok erős, csak jó az izomzatom*Mondja mosolyogva, majd amikor Clem elneveti magát mosolyog*
-Jajj dehogy is nem ér*Mondja,majd lassan abbahagyja, nemhogy megfulladjon Clem*
-Mi lett volna, bunyó*Jelenti ki határozottan*

-Tudod még nem jöttem rá arra, hogy tudnék csak úgy elpirulni*Mondja mosolyogva*
-Még jó hogy csak szinte mivel nem akarlak elveszíteni*Mondja majd mikor Joshua feláll elneveti magát*
-Na mindig mondom én, hogy erős vagy de te nem hiszel nekem*Mondja mosolyogva*
-Más választásim úgy sincs*Mondja mosolyogva*
-Bonjour*Köszön mosolyogva mikor Joshua elkezdi csikizni egy darabig bírja nevetés nélkül de végül elneveti magát*
-Ez így nem ér*Mondja nehezen a nevetéstől*

*megijed*
-Sziasztok értem mi történt itt amúgy*mosolyog*
<Hol van a többi elsős és másodikosok?>

-Gyönyörű vagy, amikor elpirulsz. Többet kéne elpirulnod*Mondja mosolyogva
-Ha te örülsz, én már szinte belehalok a szerelmünk be* Mondja, és elneveti magát. Feláll, kezében Clem-mel*
-No, akkor mennyünk oda*Mondja,majd leugrik a fáról*
-Madam, most a kezemben marad, még a végén elrabolnák tőlem*Mondja, mosolyogva. Ad neki egy puszit és oda mennek, vagyis oda megy Clem-et odaviszi*
-Szia Yuri. Tudtommal Deniel-nek kutya baja*Mondja mosolyogva, és köszönés kép is*
-Amilyen ügyetlen volt, elrabolták, de már a szobájában van*Mondja,majd megcsikizi Clem-et*

-Rendben akkor veled leszek*Mondja mosolyogva majd viszonozza a csókot*
-Oda mehetünk*Mondja de nem kell fel Joshua öléből*
-Lehet próbálkozni*Mondja mosolyogva s kissé elpirul mikor Joshua elkezdi a nyakát csókolgatni*
-Örülök, hogy itt vagy velem*Mondja s megcsókolja Joshuát*

<Deniel remélem veled nem történt semmi komoly>*majd aggódva figyeli a helyet*
*egy pár dolgot elő vesz és össze illeszti és a keze izzani kezd*
<Remélem sikerül>*nézi egy szívet formált de szét tört a vas*
-Oh*elszomorodik*

*Viszonozza a csókot, majd felteszi a láncot*
-Nem kell semmit adnod. Elég, ha velem vagy*Mondja, mosolyogva, és megpuszilja*
-Örülök, hogy tetszenek.*Mosolyog, és megcsókolja*
-Ott van Yuri. Oda mennyünk?*Kérdezi, és megcirógatja a lány hátát*
-Akkor, sem eszel rendesen. Na majd én fel hízlallak*Mondja, nagy mosollyal. És a nyakát kezdi el csókolgatni*
-Puha a nyakad. Rég láttam vagyis éreztem ilyen puha bőrt*Mondja,majd megfogja Clem bal kezét, és megpuszilja*

-Annak nagyon örülök*Mondja mosolyogva majd a babát nézi*
-Köszönöm*Mondja mosolyogva s megcsókolja Joshuát*
-Nem baj*Mondja mosolyogva majd a nyakláncra nézz*
-Gyönyörű*Mondja*
-Megengedem sőt kérlek szépen segíts feltenni a nyakláncot*Mondja mosolyogva*
-Lehetséges, hogy igaza van monsieur*Mondja majd kissé elkomorodik*
~Nem tudom mit adjak neki*Gondolja majd a fiúra mosolyog*
-Mindent nagyon köszönök*Mondja majd megpuszilja a fiút arcát*

*leül a fa tövébe*
-Inkább nem zavarok senkit*ásít*

-Ez esetben, mindig veled leszek*Mondja,majd kinyújtja jobb kezét, amiben egy olyan baba jelenik meg, ami Joshua-t ábrázolja*
-Csak, hogy mindig veled legyek*Mondja, és nyelvet ölt, de még mindig mosolyog*
-Igen, én mentettelek meg*Mondja,majd megpuszilja*
-Remélem nem baj*Mondja,majd elővesz egy dobozkát. Kinyitja és egy vörös rózsát, ábrázoló nyakláncot vesz ki belőle, aminek a hátuljára felvan glavírozva, Clem teljes neve*
-Remélem ez tetszik*Mondja,majd odanyújtja a lánynak*
-Ha igen, engedd meg, hogy feltegyem neked*Mondja, egy mosollyal*
-És nem vagyok erős, csak jó az izomzatom*Mondja mosolyogva*

-Nem akarok megszökni*Mondja mosolyogva*
-Csak arra vágyom, hogy veled lehessek*Mondja*
-Ön pedig nagyon erős ha így gondolja*Mondja mosolyogva*
-Tegnap te mentettél meg ugye?*Kérdezi kissé komoran de azért még mindig mosolyog valamennyire*

*kisétál, látja a harc maradványát*
-Mi történhetett itt*mondja,de nem tudja hogy az alagsorba kellene lennie*
-Az biztos harcolt valaki valakivel vagy többen*komoran*

*Engedi a csókot, és elmosolyodik utána*
-Rendben, csak aztán nekem nehogy megakarj szökni tőlem*Mondja, mosolyogva*
-Akkor jó. Mond mire vágysz még*Mondja,majd a fán jelennek meg, ahol nemrég ült. Clem-et az ölébe veszi. Egyik keze Clem derekán pihen, amíg a másikkal a hátát cirógatja*
-Ön nagyon könnyű hölgyem*Jelenti ki mosolyogva*

*Clementina csak mosolyog*
-Igen győztél*Mondja mosolyogva s próbál úgy fordulni hogy megbírja csókolni Joshuát*
-Nagyon tetszett az ajándékod*Mondja*

*Látja Clem-et, és elmosolyodik. Leugrik és közvetlen a lány mögé érkezik le. Elkapja a derekánál, majd felemeli és megpörgeti.*
-Győztem, megvagy. Most már az enyém van, nem adlak oda senkinek*Mondja, büszkeséggel teli hangon. Nem engedi el. Elkezdi puszilgatni a lány nyakát*
~Remélem tetszett az ajándékom*Gondolja, és tovább puszilgatja a lányt*

*Clem jelenik meg az erdőben s a rózsacsokorólból már csak egy szál rózsa van nála a többi a szobájában egy vázában van. Majd körül nézz a harcmezőn s szomorúan sóhajt*
~Micsoda szörnyű csata*Gondolja majd elkezd az erdő közepe felé sétálni s elmegy az a fa mellett is ahol Joshua ül de nem veszi észre a fiút*

*Megérkezik, és körbe járja a harcmezőt. Eléggé sokan vesztek oda. Mivel a testük eltűnt csak a fű árulkodik, hogy ott valaki feküdt. Joshua szomorúan pillant végig, majd sóhajt. A vérrel, nem tud mit kezdeni, mivel, ha eltüntetné, biztosan nagyobb botrány lenne belőle. Vesz egy mély levegőt, majd elindul, az erdő közepe felé. A legöregesebb fánál megáll, ami épp az erdő közepén van. Eléggé vastag is. Ez a fa valahogy nem sérült meg. Felmászik rá. Jól megbújik az ágak között, és úgy pihen tovább*

-További szép estét *Köszön el*
*Még egy kicsit ott ül, majd feláll, és felmegy a szobájába*

-Ja kemény fél grammoddal* Mondja mosolyogva*
-Kellemes estét*Int és a ruha, olyan lesz, mint amilyen volt*Mondja,majd eltűnnek, és a gyengélkedőn jelennek meg*

-Megyek veled Joshua*Mondja mosolyogva*
-Csak tegyél le nehogy még bajod legyen amilyen nehéz vagyok*Mondja mosolyogva*
-Au revoir. Kelemes estét*Köszön el Shirleytől*

-Azt hiszem nem *Mondja*
-Nincsenek olyan sérüléseim *Mondja*
-Csak a ruhám ment tönkre *Mondja, ezt inkább magának mint a többieknek*

-Botrány az tuti*Mondja,majd feláll. Karjában Clemet tarva*
-Shirley jössz a gyengélkedőre?*Kérdezi mosolyogva, de nem teszi le Clem-et*
-Te jössz velem, vita nincs*Jelenti ki mosolyogva*

-Megmondtam hogy unalmas évfolyam elsőnek lenni*Mondja egy kis mosollyal*
-Au revoir és gyógyulj meg minél hamarabb*Mondja*
-Igen tényleg nincs*Mondja kissé komoran*
-Szia*Köszön el Nymphietől*
-Mi lesz még kedden*Mondja majd sóhajt*

*Shirley nem mozdul el a fa alól. Az indítékon töri a fejét. Nem igazán érti, hogy miért kellett így feláldozni embereket*
~Lassan fel kéne menjek a szobámba *Gondolja*
~És mindenképpen ki kell őket faggatnom, hogy mi is volt *Gondolja*

*Viszonozza a csókot, és megöleli*
-Jó, majd pihenek*Mondja mosolyogva, majd megpuszilja*
-Rendben, szia Sayuki, találkozunk Kedden a dirinél, ha nem hamarabb*Mondja, egy nagy mosollyal*
-Tényleg nincs jól*Motyogja a mosolyára célozva*
-Én aztán nem tudom*Mondja,majd sóhajt*
-Szia*Köszön el Nimphie-től*

*Sóhajt*
- Na ez jó... úgy tűnik sosem tudom meg hogyan kezdődött *Mondja, és feláll*
- Azt hiszem én is lemegyek a gyengélkedőre, ez egyre jobban vérzik *Mondja*
- Sziasztok *Köszön és elindul*
~ Jó kis harc volt... bár tuti nagy botrány lesz belőle ~*Gondolja, és eltűnik a fák között*

-Na én nem bírom sokáig*Mondja,majd feláll*
-Megyek a gyengélkedőre*Mondja egy mosollyal. Mosolya, most nem a szokványos, hanem sokkal fájdalmasabb*
-Kellemes estét, és nem kell félni, csak az évfolyam elsőket állítja elő. Clem ez ránk vonatkozik, ebből az évfolyamról. Joshua-ra a negyedikből*Mondja továbbra is mosolyogva*
-Sziasztok*Köszön el, és lemegy a gyengélkedőre*

-Jó lenne tudni, hogy hogy kezdődött nem voltam itt a legelején*Mondja kissé komoran majd mikor Joshua lerántja az ölébe elmosolyodik*
-Az biztos hogy lesz nemulass*Mondja majd úgy fordul, hogy megtudja csókolni Joshuát*
-Először is pihenj sokat*Mondja mosolyogva*

*Shirley begyógyítja harcban szerzett sebeit, és közelebb megy a többiekhez. Nem igazán akar megszólalni. Kicsit távolabb leül az egyik fa alá, és figyeli őket.*
~Ezért még kapni fogunk *Gondolja*

*Amikor a tanárok megjelennek, kissé könnyebben lélegzik fel*
-Nem nagyon, de túlélem*Mondja,majd megfogja a kezét, de az ölébe rántja Clem-et és megpuszilja*
-Most aztán lesz nemulass*Mondja kissé szomorúan, amikor végignéz a csatatéren*
-Na mond, mivel tudlak kárpótolni téged?*Kérdezi a csókra célozva,amit Sayuki-nak adott*

- Huhh *Mondja, és közelebb megy a többiekhez*
- Már kezdtem nagyon kifulladni... *Mondja, és lerogy a földre*
- Jó sokan voltak... de hogy kezdődött? *Kérdezte, és észrevette, hogy egy tőr áll ki a lábából*
- Na ez jó... *Mondja, és kirántja a tőrt, de a seb nem gyógyul*
- Biztos mérgezett volt, majd felmegyek a gyengélkedőre pihenni *Mondja, és nekidől egy fának*

*Elengedi a technikát, és összeesik*
~A francba is*Gondolja,majd felül, a térdére*
~Legközelebb, több energiával indulok a harcokba*Gondolja,majd sóhajt. Teste remegni kezd. Összehúzza magát, és mélyeket lélegez*