Étkező

*Hátra fordul. A teremben már csak néhányan vannak.*
-Hé újonc, nem kell ordítozni*Mondja Yurinak, kissé ridegűl, majd előre fordul*
-Nem értem, elsősök, akkor minek csinálnak, ekkora zajt. Én a helyükben lapítanék, mint ha ott sem lennék*Mondja,majd iszik egy kis málnaszörpöt*
-Még a végén, megtalálják, viccelni a hangosakat*Mondja, és reméli Nymphie érti,mire céloz*

//FAGY//

<mit néz ez a ember vagy mi csoda>*kicsit elfordul*
*Elvesz egy almát*Fúj ez éretlen*de megeszi*

*A lány felé néz aki felkiáltott*
- Jó de azért... mi is emberek vagyunk... *Mondja*
- Ez szerintem akkor is szörnyű.. így beszélni róluk *Mondja, és furcsállja, hogy egy halandónak lehet másmilyen energiaszintje*
- Legalább mi biztonságban vagyunk *Motyogja, és még mindig a lányt nézi*

-Ugye, megmondtam*Mondja mosolyogva*
-A kastély különböző varázsokkal le van védve*Mondja, olyan hangnemben,ami tőle szokatlan*
-De azok akiknek egy kicsivel másabb az energia szintjük, átjutnak rajtuk*Mondja*
-Mondom, már halottak, nem kell így aggódni*Mondja, és ismét mosolyogni kezd*

*csak nézi a zacskót ék ki önt egy kicsit magának*
Nyami*felkiált*

*Elvesz egy olyan sütit, a másik ételt már befejezte*
- De... de nem lehet valami varázzsal ellátni az egészet, hogy ne találjanak rá... *Kérdezi*
- Azért remélem gyorsan végeznek velük *Mondja*
- Vajon milyen lehet vámpírnak lenni? *Kérdezi, csak úgy magától, majd megkóstolja a sütit*
- Ez tényleg finom *Mondja*

-Inkább mennél oda, és ölnéd meg te őket?*Kérdezi kissé ridegen*
-És örülj neki, leleplezhetik az iskolát , és annak beláthatatlan következményei lennének*Mondja komolyan,majd megeszi a sütit. Belekezd a másikba is*
-Ez valami fenséges, ezt meg kell kóstolnod*Mondja mosolyogva*

- Bocsi *Mondja, aztán felfogja a hallottakat*
- Micsoda? *Sikít fel, aztán halkabbra fogja magát*
- Ezt nem mondod komolyan? Ilyen példát állítanak fel? *Kérdezi suttogva*
~ Uramisten... na ezt nem gondoltam volna... uhh... ~ *Gondolja*
- Ez... ez most komoly? *Kérdezi újra döbbenten*

*Besétál és a vérrel teli zacskó fogja, leül a elsősök asztalához a legmesszebb mindenkitől*

*Letörli az arcát, mivel Nymphie ráköpött egy kicsit*
-Igen, Aiden tanár úr, és Geroge igazgató úr*Mondja,majd sóhajt*
-Ne beszélj teli szájjal*Mondja, majd bekap egy újabb faltot.Tetoválása, most tökéletesen látszik*

*Leül a többiektől távol. Elvesz egy almát, megeszi, majd felmegy a szobájába*

- Halott emberek? Mármint halandók? *Kérdezi*
- Hogy tévednek azok ide? *Kérdezi döbbenten, de tovább folytatja az evést*
- Thán vmpíjok tádják m'g ket? *Kérdezi, majd lenyeli a falatot*
- Mármint... talán vámpírok támadják meg őket? *Kérdezi tisztán*

-Igen az, és már rosszul vagyok a krumplitól*Mondja mosolyogva*
-Igen igazad van*Mondja,majd sóhajt egyet*
-Emberek vannak a kastély környékén. Már halottak. Ezért nincs tanár*Mondja, majd eszik egy falatot*
-George igazgató úr elméje olyan, mint egy nyitott könyv* Mondja, inkább magának mint másoknak*

- Látom édesszájú vagy *Mondja és megkóstolja a húst is*
~ Isteni ~ *Gondolja*
- Csak? *Kérdezi*
- Nahát, pont a tanárok késnek? *Kérdezi, mert látja, hogy még senki sincs ott*

*Leül,majd észbe kap és megrázza fejét*
-Bocsi, igen eszek, csak . . . *Abbahagyja mondandóját. Körbenéz az asztalon,majd elvesz 3 különböző sütit*
-Jó étvágyat*Mondja mosolyogva és enni kezd*

*Leül Sayukival egy padra*
- Mit eszünk? *Kérdezi csak úgy, majd vesz egy kis krumplit és egy sült csirkecombot*
~ Hála az égnek, hogy itt finom a kaja ~ *Gondolja, és eszik néhány krumplit*
- Mi van, te nem eszel? *Kérdezi, mert látja, hogy Sayuki elbambul egy kicsit*

*kicsit megszeppen, leborul az asztalra és sír*<béna igen az>*a kezét harapja meg*

*Mosolyog, majd elhagyja az ebédlőt. Felmegy aszobájába*

*Elveszi*
- Persze, szívesen *Mondja*
- Holnap odaadom jó? *Kérdezi, és elteszi a fiolákat*
- Az jó sok minden *Mosolyog*
- Csak, hogy nem tudsz aludni *Mondja*
- De nekem is mennem kell, szia! *Köszön és fölmegy a hálótermekhez*

-Nem tudom, de béna az tuti*Mondja,majd Nymphie-re néz, és elmosolyodik*
-Most az miatt „aggódsz”, hogy elhívok, vagy az miatt, hogy nem tudok majd aludni? *Kérdezi mosolyogva*
-Fekete leopárd, Fehét tigris, ritka egy faj, Vadmacska, és Persze macska*Mosolyog, majd iszik még egy kicsit*
-De nekem ideje lesz mennem, nem aludtam előző este, és kissé fáradt vagyok*Mondja,majd feláll*
-Megkérlek, ha van idpd, köröm, szempilla és haj darabokat, tudnál nekem adni. Mivel Jane tanárnő nimfa részleteket is kért, és te vagy az egyetlen, akiről tudom, hogy az. Szóval megkérnélek*Mondja,majd elővesz 3 fiolácskát*

- Hát... jó kis leckéket tud adni *Mondja, mert nem akar sértőt mondani. A másik lányra pillant, aki még a teremben van*
~ Ő kicsoda? ~ *Gondolja, mert tudja, hogy Sayuki tud a gondolatokban olvasni*
- Ilyen későn nem kéne tele enned magad *Mondja, és befejezi az almát, majd egy pirítóst vesz a kezébe, amit rágcsálni kezd.*
- Te milyen macskává tudsz változni? *Kérdezi érdeklődve, és megtölti a poharát ásványvízzel*

<ááá de éhes vagyok>*Gondolja majd mondani akar valamit de nem mer*

*Felpillant rá, majd elmosolyodik*
-Jane tanárnő feladta nekem a leckét*Mondj,majd elteszi a cetlit*
-Akkor jó*Mosolyog, és tovább eszik. Amikor be fejezi felsóhajt. Poharához és, ami ismét tele van. Ki issza, és körbenéz*
~Kissé kevesen vagyunk*gondolja. A teremben, már csak ők ketten és Yuri van. Ismét sóhajt, majd a lányra pillant*

*Leér és meglátja Sayukit*
- Szia! *Köszön és leül mellé. Elvesz egy almát, majd beleharap*
- Mi a baj? *Kérdezi, mert látja, hogy a lány valamin bosszankodik*
- Tudok segíteni? *Kérdezi, bár igazából fáradt, most nem akar semmibe se bonyolódni*
- Finom ez az alma *Mondja, és újból beleharap*

<bénaság>*a szemfogai előtünek*<éhes vagyok de nem nincs állat>

*Hátra pillant, majd sóhajt*
~Milyen béna*Gondolja,majd ismét előre fordul. A sütiét eszegeti, és hozzá issza a meggy lét. Előveszi a cetlit és olvassa*
~Kell még, a vámpír vér, és a nimfa haj, szempilla és köröm darab. Mégis én ezt honnan a csudából szedjem?*Gondolja,majd kicsit bosszankodik rajta*

*hátra esik*<jaj de cikis helyzet>áú*felkel a fejét nyomja*

*Nem figyel nagyon semmire. Elvan a saját gondolat menetével. Lassan eszi a sütiét. Egyedül, csak ő van már a felsőbb évfolyamokból. A másodikból és az elsőből vannak még páran. A süti elfogyott, így vesz még egyet. Nem álmos így inkább itt marad, és bambul*

<na ez remek nem értek semmit a leckéből>*sírni kezd halkan*<na szép egy vámpír ki nem érti>

-Meg eshet, de tök jó muri volt*Mosolyog, majd bólint*
-Kellemes estét*köszön el, majd megeszi az ennivalóját. A teremben már nagyon kevesen vannak. Lassan inni kezdi a meggy léjét*
~Milyen furcsán alakulnak a dolgok, még jó, hogy kézben tartok mindent, ami nekem kellhet*Gondolja,majd elvesz egy sütit és lassan enni kezdi*

*Egy könyvet bújik*<nem értem>

-Egyszerűen nem jövünk ki jól *Mondja*
-Ebben nincs semmi furcsa *Mondja*
-De te meg az a másodikos lány is elég furcsán nézetek ki *Mondja*
-De én megyek is *Mondja és feláll*
-Viszlát *Köszön el, és elmegy*

-Olyanok vagytok, mint egy házaspár, akik most vannak a válási szakaszban*Mosolyog,majd Shirley-re néz*
-Már bocsi, de külső szemlélőnek úgy tűnhet*Mosolyog*

-Au revoir*Köszön majd eltünteti az almacsutkát s feláll az asztaltól majd sietős léptekkel vissza megy a szobájába*
~Annyire elegem van már*Gondolja majd mikor beért szobájába letusol s lefekszik aludni*

*Besétál leül a elsősök asztalhoz és bezárkózótan nézi a többieket*

-Törődj bele *Válaszol Clementinának*
-Semmi *Vágja rá azonnal Sayuki kérdésére*
-Csak egy kicsit elgondolkoztam *Mondja*
-Ennyi az egész *Mondja*
~Talán egy kicsit fáradt vagyok *Gondolja*

*Sóhajt,majd észbe kap, és enni kezd. Ismét tekintete a 4-ik évfolyamot fürkészi, majd megszólal*
-Mi olyan érdekes rajtam?*Kérdezi, de nem néz rá*
-Ha vara a fülem és a farkam eltűntethetem*Mondja, és inmáron nem is látszanak, fülei és farka. Sóhajt, és tovább nézi az évfolyamot*

*Clementina épp harapna bele ismét az almába mikor Shirley fel tesz neki egy kérdést így inkább nem harap az almába*
-Rajtad kívül semmi*Válaszol ridegen s tovább eszi almáját*

-Örvendek Kisasszony *Köszön Clementinának*
-Talán valami baj van? *Kérdi, de érdeklődésnek jelét nem adja.*
*Nem eszik. Most valahogy nincs étvágya csak ott ül, és a vele szemben ülő Sayukit figyeli. Talán valami felkelthette rajta az érdeklődését*

-Megeshet. Én a rangomhoz képest kissé rosszul viselkedek*Mosolyog, majd lassan enni kezd*
~Csak, meg ne lássa más*Gondolja, majd megigazítja felsőjét, és a tetoválás teljesen eltűnik az anyag alatt. Felsóhajt, és tovább eszik. Clementinanak köszönés képen biccent,majd a 4-ik évfolyamra szegezi tekintetét*

*Clem megjelenik az étkező előtt majd eltűnik kezéből napszemüvege majd odasétál a lányokhoz s leül melléjük*
-Jó étvágyat*Mondja Sayukinak s ezek után nem szólal meg vagy legalábbis egyenlőre majd kivesz egy almát a tálból majd azt kezdi el enni*
~Egyre rosszabb és hosszabb*Gondolja s nem foglalkozik avval, hogy még mindig fekete színűek szemi mivel ez most fel sem tűnik neki és avval sem igazén foglalkozik hogy mit mondott éppen Shirley*

-Semmi kedvem ahhoz, hogy ezen törjem magam *Mondja*
-Nem érdemes vele foglalkozni *Mondja*
-Igen, én is az vagyok *Mondja*
-De ő még az átlagnál is rosszabb *Mondja*
-Nem tudja, hol a helye *Mondja*

*Leül vele szembe. Tányérján sült krumpli és rántott hús van. Poharában meggy lé*
-Tőlem nyugodtan. Gondolj csak rá, engem különösebben nem zavar*Mondja kissé unottan, és elmosolydik*
-Te is nemesi vámpír vagy nem?*Kérdezi majd felpillant rá. Észbe kap, és gyorsan eltakarja a tetoválását.*

*Shirley és Sayuki érkeznek meg. Shirley nem igazán foglalkozik a már ott lévőkkel. Leül és várja, hogy mi lesz.*
~Egy kicsit el van telve a vérével *Gondolja*
~Mégis mit képzel? *Gondolja. Észre sem veszi és csak Clementina viselkedése jár az eszében. Gyorsan megpróbálja elhessegetni ezt a gondolatot, és valami másra gondolni*

*Elmosolyodik, majd nem figyel tovább*
~Szóval így lehet*Mosolyog tovább, majd megissza italát. Feláll, elpakolja a lapot és a tollat, majd elmegy az ebédlőből*

-Se te sem más nem tud ebben segíteni*Mondja kissé ingerülten majd feláll*
-További jó étvágyat*Mondja*
-Au revoir*Köszön el és már el is tűt az ebédlőből*

-Bocsi nem akartam, de . . . *Mondja, és tekintetét elfordítja*
-Ha a technikák miatt, ennyire fáj a fejed, akkor beszélned kellene Jane tanárnővel*Mondja, majd ismét iszik*
-Ő biztos tud segíteni neked benne, hogy ne fájjon*Mondja, majd elővesz egy lapot, és ráír pár fontos dolgot, hogy el ne felejtse*

-Kisebb gondom is nagyobb annál hogy kész van-e a házim*Mondja s ebben majdnem igaza is van*
~A legtöbb technikát egyenlőre elhagyom aztán meglátjuk a fejfájás múlni fog-e*Gondolja *

-Jó reggelt*Köszön, majd kissé elbambul*
~Na akkor a gyakorlásnak is annyi*Sóhajt, majd az igazgatóra pillant*
~Miért szólnánk nekik, semmi értelme sem lenne*Gondolja, majd iszik egy kortyot. Int a tanárnak, aki elmegy, majd előre fordul, és maga elé néz*
-Igen, aki egész éjszaka csak alszik, az nem képes megírni a házit*Mondja kissé gúnyosan. Megeszi a pirítósát, és inni kezd*

*Clementinát nem igazán érdekli a dolog szóval csak egy vállrándítással nyugtázza azt amit Sayuki mondott*
-Köszi*Mondja miután megette az utolsó szőlőszemet is majd eltűnik kezéből a szőlőnek a maradványai*
-Rájöttem már egy párszor*Mondja majd az igazgató úrra nézz*
-Jó reggelt igazgató úr*Köszön kissé komoran*
-Arra nem lesz szükség tanár úr a házi már készülőben van*Mondja majd elmosolyodik majd bólint, hogy értette amit az igazgató mondott de nem szólal meg ezek után*