Domboldal

-Ilyen értelemben nem fogok elveszni *Mondja, és megáll*
-Mond csak *Kezd bele mondandójába, és a földre szegezi tekintetét*
-Veled, hogy viselkedik Clementina? *Kérdi, de még mindig nem néz fel*

-Visszakísérlek, mivel álmos nem vagyok*Mosolyog*
-És rosszul jönne, ki ha elvesznél*Mondja, ezt is mosolyogva, és a lány mellet sétál*

//FAGY//

-Ha így akarod *Mondja*
-Talán *Mondja, és elfogadja a kéznyújtást*
-Úgysem szeretnél visszakísérni *Mondja*
-Nem a legrövidebb úton terveztem menni *Mondja, és elindul*

-Köszönöm szépen*Mosolyog, majd az égre pillant és sóhajt egyet*
-Ez legyen az én nagy titkom*Mosolyog a lányra*
-Ide jelsz bemenni*Feláll, és leporolja nadrágját*
-Gyere vissza kívérlek*Mosolyog és kezet nyújt*
-Már ha visszamész, ha nem, akkor hagylak*Mosolyog, továbbra is*

-Érdekes történeted van *Mondja*
-És ha szabad tudnom mi lenne a vérvonal képességed? *Kérdi*
-De ha nem akarod nem kell elmondanod *Mondja, és az égre néz*

-Értem*Mosolyog,majd elgondolkozik*
-Decemberben születtem. A szüleim a legnemesebb vámpírok közé tartoztak. Volt egy öcsém Zachary, akit megölt egy medve. Édesanyám öngyilkos lett. Apám, miután megtanította a vérvonal képességem, elhunyt. Ennyi lenne a történetem*Mosolyog a lányra, majd az égre pillant*

*Shirley leül a fiú mellé*
-Nem is tartok tőle *Mondja*
-Mindent tudni szeretnék *Mondja*
-Tudod vannak olyanok akik nem szeretnek beszélni magukról *Mondja*
-És ha talán nem akarna valaki mesélni, akkor valamiért baj, hogy megkértem rá *Mondja*

-Értem*Mosolyog*
-Nem ülsz le?*Kérdezi kíváncsian, de még mindig mosolyogva*
-Nem harapok*Mosolyog*
-Mit szeretnél tudni?*Kérdezi,majd az égre pillant*
-És miért lenne baj?Tudtommal ez a kérdés nincs cenzúrázva az iskolában*Mondja, nagy mosollyal*

-Nem jó a benti levegő *Mondja*
-Nem szeretem *Mondja*
-Jobban szeretek a szabadban lenni *Mondja*
-Nem lenne baj, ha azt kérném mesélj magadról? *Kérdi*

*A mlányra pillant, és elmosolyodik*
-Üdvözlöm, hölgyem*Köszön, mosolyogva*
-Egyszerűen, már nincs kedvem, a szobámban lenni*Mondja, mosolyogva*
-És ön, mi járatban, az iskola falain kívűl?*Kérdezi, mosolyogva*

//FAGY//

*Shirley érkezik meg. Meglátja Joshuát, és odamegy hozzá*
-Üdv *Köszön*
-Mi járatban erre? *Kérdi*

*Megérkezik. Iskolai köpenye, már nincs rajta, így kilátszik mellkasa,amit az inggel nem takart el. Leül az egyikfa alá, majd az eget nézi*

Szia *eltűnik ő is*

-Engem nem zavar ha hangos vagy*Mondja mosolyogva*
-Bár mondjuk az étkezőben nem biztos, hogy jó ötlet kiabálni*Mondja*
~Kezdek kissé fáradt lenni*Gondolja*
-Bocsáss meg de most megyek*Mondja*
-Au revoir*Köszön el majd eltűnik*

Olyan finom de tegnap is ez volt a baj hangos *elszomorodik*

-Ezért nem kell bocsánatot kérned*Mondja mosolyogva*
-Úgy hallom ízlik*Mondja mosolyogva*

-Bocsánat*abbahagyja és iszik a zacskóból*
-Finom*elordítja magát*
-Bocsánat*mosolyog*

-Nem kell sírni*Mondja és biztatóan mosolyog Yurira*
~A vigasztalás nem az én műfajom*Gondolja*
-Ha nem szeretnéd akkor most ne nézd meg*Mondj*
-Hanem esetleg majd holnap*Mondja*

De hát nem akarom tudni*pityereg*

Ahogy nézem kíváncsi vagy mi van benne*Gondolkodik el kissé*
-Így szerintem jobb lesz ha megnézed*Mondja majd a táskára pillant*

-Igen te vagy az első*a táskát fogja még*
-Meg nézem vagy ne?*tiszta ideg*
<Meg kéne de nem akarom>*sírni kezd*

-Én volnék az első?*Kérdezi kissé értetlenkedve*
~Nekem ha úgy vesszük könnyebb dolgom lett volna*Gondolja mivel mikkor beiratkozott az évfolyamban páran vágytak hírnévre így barátkozni akartak vele, de ezt Clementina nem igazán "engedte"*
-Nyugodtan mosolyoghatsz engem nem zavar*Mondja kissé mosolyogva*

-Igen valóban amúgy elhiszem mindenki más de te vagy az első aki beszélget velem*mosolyog*
-De abbahagyom a mosolygást jó*elkomolyodik*

-Valóban? Mások nem így vannak ezzel*Mondja mosolyogva*
-De lőre szolok ne gondold, hogy én csak ilyen vagyok*Mondja kissé komorabban*
-Ez a jobbik oldalam*Mondja*

-Olyan jó veled*mosolyog*
<olyan mintha testvérem lennél olyan kedves>*Mosolyog*

-Régebben igen de már nem annyira*Mondja kissé komoran*
-De nem rég még mosolyogtam szóval egy szavad nem lehet*Mondja majd elmosolyodik*
-Szívesen*Mondja majd az égre nézz*

-Hát te mindig ilyen komor vagy?*mosolyog*
-Köszönöm*mosolyog*

-Nincs semmi baj*Mondja mosolyogva majd kezében megjelenik egy vérrel teli zacskó*
-Mit szeretnél?*Kérdezi majd odaadja Yurinak a zacskó vért majd kezében megjelenik még egy zacskó vért amit meg is iszik*

-Bocsánat*elengedi*
-De kérdezhetek valamit?*korog a gyomra*
<Hopsz éhes vagyok>*mosolyog*

~Oh Clementina mibe keveredtél te?*Gondolja majd mosolyogva átöleli lányt úgy tűnik eléggé megváltozott pár óra gondolkozás után*
-Akkor jó ha örülsz*Mondja majd kissé eltolja a lányt*
-Bocsi csak már ahhoz képest rég ettem*Mondja majd kissé elmosolyodik*

De jó*átöleli boldogan mosolyog rá*
Úgy örülök*mosolyog mint a tejbe tök*

-Sajnálom*Mondja kissé szomorúan*
-Úgy tűnik tévedtem*Mondja mosolyogva*
-Erre nem nagyon tudok jobb szót találni így igen*Mondja*

-Egyszerűen kihasznált*összekuporodik*
-Csak mert azt mondtad nem leszünk barátok*mosolyog*
<De most mi barátok lettünk?>

-Akkor gondolom nem volt könnyű*Mondja*
-Miért ne lennék kedves?*Kérdezi majd kissé elmosolyodik*

//OLVAD//

-Hát nem éppen*elfordul*
-De miért vagy velem ilyen kedves Clementina hisz én alacsony rendű is vagyok és elsős

//OLVAD//

-Talán*Mondja komoran majd leül Yuri mellé és az égre nézz*
-Jobba voltál az apáddal?*Kérdezi komoran miközben a lány arcát fürkészi*

//FAGY//

//OLVAD//
Értem*komoran majd leül*
<Talán meg halt>*Gondolta*
//FAGY//

//OLVAD//

*Amint meghallja a nevet még jobba elkomorodik*
-Én meg végképp nem tudom*Mondja*
~Naraku már évek óta halott*Gondolja*

//FAGY//

Naraku Nenju**mondja komoran*
Csak nem tudom kiküldhet-e?
//FAGY//

-Mi volna?*Kérdezi kissé komoran*
-Am hogy is hívják az apád?*Kérdezi érdeklődve*
~Joushua barátja vajon hova mehetett karddal?*Kalandozik el kissé gondolataiban*

-Csak hogy ez kicsit más dolog*a kezében egy kicsi táska*
<Nem akarom tudni milyen levél van benne...>*megáll és kicsit mosolyog*
-Clementina szerinted él még az apám*majd az táskát meg szorítja*

-Aha persze*Mondja komoran*
-Én meg szerinted hülye vagyok és el is hiszem nem de?*Kérdezi*
~Komolyan nem értem ilyenkor*Gondolja*
-De ha nem akarod elmondani nem muszáj, csak segíteni szeretnék*Mondja egy kis biztató mosollyal*

-Öm semmi semmi*már agaszótana komor állapotban*
<legfeljebb hogy nem vagyok....>*Gondolja de nem fejezi be*
-De komolyan semmi*sóhajt*

-Remekül vagyok*Mondja továbbra is mosolyogva majd észreveszi hogy Yuri szomorú ezért már közel sem mosolyog úgy*
-Valami baj van?*Kérdezi a rossz hangulatára is célozva*

-Szia*cseppet sem mosolyog*
-Jól és te*nincs valami jó hangulata*

*Clem jelenik meg Yuri mellett*
-Szia*Köszön neki mosolyogva a lánynak úgy tűnhet hogy Clemnek most nagyon jó kedve van s ez nem véletlen*
-Hogy vagy ma?*Kérdezi miközben Yuri mellett sétál*

*sétál egyedül tegnapi napra gondol*

-Fogjuk rá*Mosolyog, majd feláll*
-Hát keress egyet*Mosolyog, és elindul*
-Akkor ne legyél depis, azokat nehéz kigyógyítani*Mondja komoran, és bevárja a lányt*

//Folytatás étkező//

- Tudod, ez ilyen faji kérdés... *Mondja*
- A nimfák, ha sokáig nem csábítgathatnak el senkit, akkor depresszióba esnek *Mondja*
- Mármint férfit *Mondja gyorsan*
- Szóval ennyire szeretsz bunyót nézni? *Kérdezi*
- Nem kéne lassan vacsorázni menni? *Vigyorog*

-Értem*Mondja,majd nyújtózik egyet*
-Nem kell kösz, megvagyok egymagam is esténként*Mondja mosolyogva*
-És miért lennél önbizalom hiányos?*Kérdezi, kissé furcsálva.*