Folyópart

*Shirley inkább csendben marad. Lehet, hogy Clementina túl lőtt egy kicsit a célon gyilkos tekintetével*
~Emberek? Hogy kerültek ide? *Gondolja, de egy szót sem szól tovább*
-Viszlát *Köszön a tanárnak, bár lehet, hogy már nem hallotta. Majd ekkor Yuri felé fordul*
-Ki is a furcsa? *kérdi*

-Mindenkitől*Mondja mosolyogva, majd körbenéz*
- Igen vacsora idő van. Milyen 5 óra CLem-te biztos csak beteg vagy*Mondja,majd körbenéz, és mély levegőt vesz,szemeit becsukva.*
-Ember. . . . ember van a kastélyban*Mondja, inmáron vöröslő szemekkel, és körbepillant*
-Mondjátok csak nektek kell vér? Mert most megyek kicsit, csapolni*Mondja,majd elindul*
~Nem is egy 3, meg lesz a mai vacsora is.A kaja házhoz jön*Gondolja mosolyogva*
-Nos vacsinál adom a vért, de másnak ne szóljatok nem lenne szabad*Mondja, és már el is tűnt. 3 sikolyt hallatnak, de többet nem*

*Clementina Shirleyre nézz és ha most szemmel tudna ölni akkor a lány már rég egy koporsóban feküdne a föld alatt majd mikor megjelenik Aiden tanár úr inkább rá figyel*
-Bonjour*Köszön mosolyogva*
-Szerintem csak továbbra sem tartom be a szabályokat és ez a váltás csak annak köszönhető*Mondja*
-Tanár úr még csak most lenne 5 óra?*Kérdezi kissé csodálkozva az elmaradt óra miatt*
-Pedig én már úgy hittem, hogy lassan vacsora idő*Mondja kissé elgondolkodó arcot vágva*

-Ch Szia*kicsit flegmán*
-Jó estét *a teli zacskót nézi*
-Köszönöm szépen tölem tetszik kérdezni hogy telt a napom?*Elégé furcsán érzi magát de boldog is*
<De egy fura csaj ez a Shirley>*Gondolja de nem akarja hogy tudják*

*Shirley elmosolyodik*
-No de, kisasszony *Mondja*
-Nem illik ilyet mondani *mondja*
-A bókot nem kellene bírálni *Mondja, majd a másik lány felé fordul*
-Shirley, harmadik évfolyam *Mutatkozik be*
-Örvendek *Mondja*
-Jó estét, tanár úr *Köszön*

*Megérkezik, Shirley, mellet állva, majd körbeméri az itt lévőket*
-Üdv*Köszö9n, és mintha nem is lett volna óra, mosolyog nagyban*
-Látom Clem megfogadtad a tanácsot*Mondja,mosolyogva,majd odasétál Yurihoz*
-Ha vér kell, menny Jane tanárnőhöz, nála lehet kapni bárkinek*Mondja,majd kivesz egy 1 L-es zacskót a zsebéből, és meglengeti a lány előtt*
-Tessék ez itt a tied*Mosolyog,majd a kezébe teszi*
-És egyébként, hogy telt a mai nap?*Kérdezi, inmáron mosoly nélküli*

-Shirley légyszíves fogd be eddig se voltam túl jó hangulatban*Mondja fenyegetően*
-Én meg nem örülök neki*Mondja kissé mogorván*
~Ha eddig nem törődtem a szabályokkal miért pont ezt tartanám be?*Gondolkozik el kissé*
-A kedves szót kihagyattad volna szerintem*Mondja majd leül*
-Az rám nem illik*Mondja majd ismét a holdat kezdi el figyelni*
-Ő is harmadikos*Válaszol Yuri gondolatára*

Köszönöm de nem kellet volna öm kedves Clementina*mosolyog*
<Örülök hogy látlak>*mosolyog*
*Már látja a másik lányt*<Na ez ki lehet biztos nem elsős>

*Shirleyt meglepi amit lát. Nem gondolta volna, hogy Clementina bárkin is segítene, aki nem olyan magas rangú mint ő. Amint kiérnek a partra odamegy hozzájuk*
-Ki gondolta volna, hogy a kisasszony ilyet tesz *Mondja*
-Ez nem mindennapi látvány *Mondja*
-Örülök, hogy ezt láthattam *Mondja*

-Ha nem lehetsz önmagad akkor legalább jól tudj másolni*Mondja komoran majd meglátja Yurit amint épp elrohan mellettük így úgy dönt jobb lesz felállni és megnézni mi van vele, de ekkor a lány beleesik a folyóba*
-Yuri*Sziszegi fogai közt majd eltűnik és a folyó felszínén jelenik meg pár lépéssel Yuri ellőtt majd kihúzza a lányt a vízből és kiviszi a partra a folyó tetején lépkedve majd mikor kiér a partra meggyógyítja Yuri kezén lévő harapásnyomot majd a lányt lerakja a földre óvatosan*
~Könnyebb mint hittem*Gondolja*
-Jól vagy?*Kérdezi s kivételesen kissé aggódva*

*Felkel és el sétál mellettük*
<Á á a kezem>*a folyó fele rohan*
<Na jól megharaptam>*vérzik nagyon a keze, majd sírni kezd amint beleesik a vízbe*

-Már megint kezed? *Kérdi*
-Elég idegesítő, hogy ilyen vagy *Mondja*
-Játszod itt az úri kisasszonyt *Mondja*
-Pedig te sem különbözöl sokban tőlünk *Mondja*
~Legalább egy napig tégy úgy mintha normális lennél *Gondolja*

-Bonjour*Köszön tőle megszokott módon ridegen*
-Nem gyakorolok csak játszok a kajával*Mondja majd elmosolyodik s a zacskóba irányítja a vért majd eltűnik a vérrel teli zacskó*
-Most láttál szerintem utoljára gyakorlás közben*Mondja halkan de érthetően*
~Eddig gyakoroltam és semmi egy röpke fejfájás sem, úgy tűnik a fekete szem még sem átok*Gondolja majd leül és hátradől a fűben és a holdat kezdi el nézni*

*észre se veszi a többieket még Clementinát se mivel élvezte hogy nem volt órái egész nap éhesen fekszik de nem törődik vele megharapja magán és kicsit szívja*

*Shirley érkezik meg. Fekete felsőt, és egy farmernadrágot visel. Meglátja Clementinát, és odamegy hozzá*
-Üdv *Köszön*
-Mi jót csinál, kisasszony? *Kérdi*
~Csak nem gyakorol? *Gondolja*
~Ilyet sem látni sűrűn *Gondolja*

*Clementina sétál le a tópartra most kivételesen nincs rajta szemüveg így láthatóak rideg szemei majd leül távolabb a többiektől és egy vérrel teli zacskót vesz elő majd elkezdi gyakorolni a vérmágiát elég nagy sikerrel s ügyel arra ha tanár jön akkor elrakja a vérrel teli zacskót mivel Aiden tanár úr figyelmeztette*

-Értem szia*lefekszik és pihenteti a szemét*

-Értem*Mondja komoran*
-De nekem most mennem kell*Mondja majd feláll és eltűnik a jégszék*
-Au revoir*Köszön el majd el tűnik*

-Hát a sötétség és a tűzhöz értek*mondja komolyan*
<Apám ezt a kettőt akarta felhasználni>*szipog*

-Valóban?*Kérdezi kis érdeklődést mutatva*
-És mik volnának azok?*Kérdezi majd ismét a folyót kezdi el figyelni majd egy jégszék jelenik meg közvetlenül mögötte amire le is ül*

-Értem 2 dolog amihez értek és tantárgy*kicsit viccelődve*

-Sok mindent*Mondja*
~Újonc, de hogy ennyire?*Gondolja majd elmosolyodik*
-De nem fogok most mindent felsorolni*Mondja komoran majd a lányra nézz*
-Például: Tűz-,fény-, lég-, víz-, sötétség-, és földtant*Mondja*

-Értem*nézi az eget*
-De miket lehet tanulni?*látszik újonc nagyon*

-Azt nem mondom hogy szeretem számomra kissé unalmas hely, de jobb mint otthon*Mondja de továbbra sem nézz a lányra hanem a folyót figyeli*
-Utálok tanulni*Mondja bár ez eléggé furcsa megjegyzésnek tűnhet mivel az egyik éltanuló az osztályban*

-De te szereted az iskolát?*leugrik*
<már akinek van kedve tanulni>*Gondolja*

*Clementina eleinte nem válaszol csak a folyót nézi*
-Igazság szerint ehhez volt kedvem és csak azért*Mondja*
~Lassan meg kéne keresni Aiden tanár urat*Gondolja*

-Öm köszi de miért segítesz ha nem vagyunk barátok*sóhajt*

-Akár így is mondhatjuk*Mondja komoran majd egy kis kőlépcső jelenik meg a lány talpa alatt*
~Meg kell tudnom miért fekete a szemem*Gondolja*
~Majd ma gyakorlás után meglátjuk változott-e valami*Gondolja majd sóhajt s továbbra is a folyót figyeli*

értem akkor hagyjalak*megcsúszik a teste a fáról kapaszkodik egy kézzel*

-Igen ez így van*Mondja Yuri gondolataira*
-Az hogy egy nemesi családhoz tartozom nem kell hogy azt jelentse hogy én annyira boldog vámpír lennék*Mondja komoran*
-Sosem voltak barátaim és nem is akartam soha*Mondja*

értem <fiatalabb nálam mégis ő a rangosabb>*elszomorodik*
*elindul a fához és felmászik és ott nézi a lányt*
<rideg a szeme semmi öröm nincs mégis egy nemesi vámpír családhoz tartozik>*sóhajt*

*Clementina sóhajt majd kissé elgondolkozik s leveszi szemüvegét így láthatóvá válnak rideg fekete szemei*
-16*Mondja komoran*
-Nem akarlak megbántani, de ne éld bele magad abba hogy barátok vagyunk*Mondja s ismét a folyót kezdi el figyelni*

Olyan jó*kifakad a boldogsága*
Hoppsz*idegesen*
<lehet hogy lesz barátom>*mosolyog*
Hány éves vagy amúgy?*mondja egy kicsi mosolyt ejt*

-Hallom mindenki gondolatait*Mondja komoran*
-Tudom hogy nem akartál megbántani*Mondja majd elmosolyodik*
-És ha akarnál se tudnál egy könnyen megbántani*Mondja halkan*

Hát tudtommal igen de apámról kitudja*mondja*
Öm Clementina hallottad mit gondoltam?*aggódva*
Mert nem akartalak megbántani *mondja*
<amit gondolok kimondom vagy így vagy úgy>*idegesen nézi*

-Majd fogsz*Mondja kissé bátorítóan, igaz hogy Clementina hallotta azt amit Yuri gondolt de inkább nem fűz hozzá megjegyzést*
-Igen*Mondja miközben ismét a folyót kezdi el figyelni*
-Gondolom a szüleid már nem élnek*Mo9ndja halkan de mégis érthetően*

Én meg semmit nem érzek hogy mi vagy*szomorú*
<csak hogy téged apád szeretett de engem eltaszított>*csak gondolja és szomorúan összekubozik*
De téged tanítottak ugye?* remélve nem hallotta mit gondolt az előbb*

-Kissé látszik*Mondja majd elmosolyodik*
-Engem viszont megtanítottak sok mindenre*Mondja halkan*
~Mondjuk ilyen szemekkel nem nehéz*Gondolja majd a folyóra pillant*
-Érzem, hogy vámpír vagy*Mondja komoran*

Ja bocsánat*a vérrel teli zacskóból iszik*
Köszönöm és sajnálom nem tanítottak ilyenekre a szüleim*majd elszomorodik*
<Óh de jó végre vér>*megissza az összeset*
De Clementina honnan tudja hogy én vámpír vagyok*lepetten*

*Clementina hallja Yuri gondolatait majd kissé elgondolkozik s kezében megjelenik egy vérrel teli zacskó és oda dobja Yurinak*
-Szerintem innen egyértelmű*Mondja s már közel sem mosolyog*
~Kinézetre idősebbnek tűnik de keveset tud a vámpírokról*Gondolja*

Értem*kicsit remeg*
<Ki kell bírnom>*Gondolja, minden ereje küzd ez éhség ellen*
<Ki ez a lány nem tudom hogy milyen fajta lény?>*Gondolkozik*
Clementina ha szabad tudnom te mi vagy?*kicsúszik a száján*

*Clementina először a kérdésre csak egy vállrándítással reagál majd végül megszólal*
-Nem volt kedvem egyedül üldögélni*Mondja*
-Örvendek*Mondja és kissé elgondolkozik a név hallatán*
~Nenju ház hmm nem túl rangos nemesi ház de itt az idő hogy megváltozzak*Gondolja s Clementina nem csak egyszerű harmadikos hanem a legrangosabb nemesi vámpír család utolsó "élő" tagja*

*Meglepődve nézi*
Öm szia*letörli a könnyeit*
Miért jöttél ide?*csak nézi kicsit boldogan de nem mutatkozik meg*
Yuri Nenju és elsős *kicsit ideges egy harmadikos lány szólította meg*

*Clementina hallja Yuri gondolatait s észreveszi a könnycseppeket majd sóhajt és lassan feláll*
~El se hiszem hogy ezt teszem*Gondolja majd zsebre tett kézzel odasétál a lányhoz*
-Bonjour*Köszön egy kis mosollyal*
-Clementina, harmadik évfolyam*Mutatkozik be és mondja el hogy hányadikos*
-Te?*Kérdezi továbbra is mosolyogva*

*a kezét nézegeti észreveszi Clementinát de nem csinál semmit*
<Biztos nem akar senki velem barátkozni>*Gondolja,majd a könnyek gyűlnek össze*

*Clementina pillantása Yurira téved majd kissé elmosolyodik*
~Valószínűleg elsős*Gondolja de úgy dönt egyenlőre még nem megy oda hanem inkább távolról figyel s közben előveszi napszemüvegét melyet fel is rak így már nem láthatóak fekete szemei*
~És ráadásul vámpír*Gondolja*

*Yuri kisétál a folyópartra mivel nem evett semmit elégé komásan mászkál a fáknál*
<Lehet hogy nem kellet volna ide jönnöm>*leül és nézi az eget*

*Clementina érkezik meg a folyópartjára majd leül az egyik fa tövébe s hátát neki dönti a fa törzsének majd maga mellé lerakja táskáját*
~Kíváncsi vagyok lesz-e fejfájás*Gondolja*
~Mivel még mindig fekete a szemem*Gondolja majd sóhajt és a folyót kezdi el figyelni*

-Általában nem szoktam ilyet csinálni a tanárok előtt*Mondja majd ökölbe zárja kezét de addigra már eltűntek a kezéből a jégszilánkok*
-Majd megpróbálom türtőztetni magam*Mondja majd sóhajt s zsebre rakja kezét*
-Tudom, ott leszek*Mondja majd ő is eltűnik*

-Ez fegyvernek viszonyul*Mondja majd az egyik szilánkot elveszi*
-Ezt ne sok tanár előtt, ha lehet, még a végén bajba lesz, nemes kisasszony*Mondja, majd elindúl*
-Na ne nézd le, a nem nemesi vámpírokat, még a végén, az egyik erősebb lesz,mint te és a végén megöl*Mondja, fenyegető hangon, mégis róka vigyorral*
-Az órán találkozunk, holnap az első óra velem lesz*Mosolyog,majd eltűnik*